A közönséges ékszerteknős vagy vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta) korábban (Pseudemys scripta) a hüllők (Reptilia) osztályának a teknősök (Testudines) rendjéhez, ezen belül a mocsáriteknős-félék (Emydidae) családjához tartozó faj.A közönséges ékszerteknős vagy vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta) korábban (Pseudemys scripta) a hüllők (Reptilia) osztályának a teknősök (Testudines) rendjéhez, ezen belül a mocsáriteknős-félék (Emydidae) családjához tartozó faj.
A közönséges ékszerteknős az Amerikai Egyesült Államokban Indianától Texasig megtalálható. Tavaknál és legfeljebb lassú folyású folyószakaszokon fordul elő. A közönséges ékszerteknős vadon élő állományát veszélyezteti, hogy az állatkereskedelemben nagy iránta a kereslet. Bár farmokon is tenyésztik, túl sok szabadon élő állatot fognak be.
A páncél hossza 12.5-20 centiméter; a nőstény nagyobb a hímnél. Testtömege elérheti az 1 kilogrammot. A hátpajzs domború, szarulemezekből áll. Színe és mintázata az egyes példányoknál változó. A mellvért, a páncél csontos alsó fele, amely összeköttetésben áll a hátpajzzsal. A szem mögött találhatók a jellegzetes vörös foltok, de a foltok néha sárgák is lehetnek. A teknős erős állcsontjain nincsenek fogak, de a szarus kávákkal szét tudja darabolni a táplálékát. Hátsó lába erős és izmos, részben úszóhártyás. Az állat a karmaival húzza magához a táplálékát. A fiatal állat kezdetben zöld, idővel azonban barna vagy fekete foltok jelennek meg rajta. A hímet úgy lehet megkülönböztetni a nősténytől, hogy a hím teknős farka és karmai hosszabbak mint a nőstényé.
A közönséges ékszerteknős kimondottan társas lény, gyakran nagy csapatokban sütkérezik a napon. Tápláléka vízinövények, édesvízi halak, puhatestűek és rovarok. Az állat akár 40 évig is élhet.
Készítette Nagy Ármánd 10.d